A januári változások számos törvényt érintettek, köztük az illetéktörvényt is. Ez alapján bizonyos feltételek szerinti kedvezményes eszközátruházás mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Ezzel kívánják elősegíteni a társaságokat érintő egyesülések, szétválások, eszközátadások és részesedéscserék adósemleges kezelését.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása, feltéve, ha az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vett igénybe a kedvezményes illetékmértéket és felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik.
Feltétel még, hogy az átruházott eszközök értékében az ingatlanok értékének aránya nem haladja meg a 75%-ot, az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem vesz igénybe kedvezményes illetékmértéket, és vállalja azt is, hogy az átvett eszközöket az illetékkiszabásra történő bemutatást követő egy éven belül nem idegeníti el.
Az illetéktörvény szerint az olyan ügyletek után, amelyek nem esnek sem az ajándékozás, sem az öröklés kategóriába, visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, így ha a törvényben meghatározott vagyontárgyak átadására kerül sor, akkor elvileg az után illetékkötelezettség keletkezik.
Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
- az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés,
- az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése,
- ingónak hatósági árverésen történő megszerzése,
- gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának, haszonélvezetének megszerzése,
- közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése,
- az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése,
- az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése.
Az ügyletek típusait tekintve a gépjármű és az ingatlan haszonélvezeti jogának átadása lehet releváns a kedvezményezett eszközátruházás szempontjából. A legnagyobb illetékteher ugyanis az ingatlanokhoz kapcsolódik.
A társasági adó törvény szerint kedvezményezett eszközátruházásnak az minősül, amikor egy cég legalább egy önálló szervezeti egységét egy másik cégre ruházza át, annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében. Az önálló egységhez hozzátartoznak a működéshez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek is. Az irányelvet minden olyan ügyletre alkalmazni kell, amiben az unió egy vagy több tagállama érintett.
Ez abban az esetben is érvényes, ha a társaság egyetlen ágát adja át egy másik társaságnak.
Átadóval szembeni követelmények
A törvény szerinti feltételek nem csak arra az üzletágra vonatkoznak, amelyiket átadja a cég egy másik társaságnak, hanem az egész céggel szemben fogalmaz meg követelményeket. Így kizárja a mentesség igénybevételének lehetőségét ha az átadó társaság lakóház építésére alkalmas telek feltételes illetékmentessége kapcsán kérte az illeték megfizetésének felfüggesztését, illetve ha ingatlanforgalmazóként vagy ingatlanok lízingjét főtevékenységként végző vállalkozóként továbbértékesítési kötelezettséget vállalt az átruházás évét megelőző két évben.
Ha az átadó átalakulással jött létre, akkor a két éves feltételnél figyelembe kell venni a jogelőd tevékenységét is.
Az ingatlan aránya nem lehet több 75 százaléknál
Tekintettel arra, hogy az illetéktörvény a forgalmi értéket veszi alapul, a 75 százalékos mértéket is e szerint kell számítani.
A törvény szerint a forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető. Pénzre szóló követelés esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló követelés értéke.
Tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték, ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek - amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett - az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada.
Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetve a bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, akkor a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ez alól egyetlen esetben van kivétel, mégpedig akkor, ha a forgalmi értéket ítélet határozta meg.
Forrás: http://www.penzcentrum.hu/cikk-1011819-1.html
